Infóblokk
Történet:
A település neve először az 1332-1337 közötti időből való pápai tizedlajstromban bukkant fel, ekkor még Heleusfolua néven. Az 1542. évi adólajstromban Helesfalva néven tűnt fel. Gyakran tűnt fel ez a név köznemesek neveiben. A török hódoltság alatt végig lakott maradt. A lakosság azóta is magyar, annak ellenére, hogy a XIX. században németek kezdtek betelepülni. Arányuk ebben az időben ugyan megugrott, 10 % fölé ment, de később lecsökkent. (A 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 73,6%-a magyar és csak 0,8%-a vallja magát németnek.)
Földrajzi elhelyezkedés:
Helesfa 130-140 m-es magasságban, egy déli lejtésű domboldalon található, a Mecsek nyugati oldala és a Kelet-Zselic, valamint Szentlőrinc és az abaligeti völgy között terül el. Északról erdős, délről pedig mezőgazdasági területek határolják a falut. Ugyancsak déli irányban helyezkedik el a 76 hektár vízfelületű tavunk is.
Baranya megye aprófalvai közé tartozik, a Szentlőrinci Járásban, Pécstől 25 kilométerre északnyugatra, Dinnyeberki, Bükkösd és Cserdi szomszédságában található. Vasúti megállóhellyel rendelkezik Budapest – Pusztaszabolcs – Pécs vonalon Cserdi-Helesfa megállóhely névvel. Közúton a Szentlőrinc-Bükkösd vonalon érhető el.
A település teljes területe 9,87 km2, kétutcás falu, ami mindvégig a Fő utca. A helyiek Alsó- és Felsőfaluként emlegetik a község két részét. Megkülönböztetünk még egy szőlőhegyi területet is. A szőlőtermesztés és borászat jelentősnek mondható Helesfán, a Pécs-Mecseki Borút része. Helesfa közúthálózata 24,4 km, ebből 6,3 km kiépített, 78%-a önkormányzati tulajdonú. Helesfa területén 2 darab nyilvántartott régészeti lelőhely is található.
Jelen:
A lakosság száma 2018-as adatok alapján 487 fő, ebben az időben 136 lakás van nyilvántartva. Településünk illeszkedik az országos átlagba, ugyanis nálunk is nagyobb arányban vannak az idősek, magasabb számban vannak a 65 év felettieknek, csökken a születések száma, nő a halálozásoké.
Helesfa 2004-ben csatlakozott a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társuláshoz, mely társulás folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a település közelében zajló kutató munkáról, illetve jelentős anyagi forrást is jelent a falu számára.
Könyvtárunk a Csorba Győző Könyvtár keretein belül a KSZR rendszerben működik, már on-line kölcsönzéssel. A Teleház évek óta e-Magyarország pontként is működik, így nagy örömünkre szolgál, hogy 2018. óta már tagja a Digitális Jólét Program hálózatának.
A településen adottak a kültéri és a beltéri szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek is. Próbáltuk minden korosztály számára megtalálni a megfelelőt. A kisebbeknek kialakítottunk a Teleházban gyerekkuckót, ahol mesekönyveket nézegethetnek, játszhatnak. Beszereztünk diavetítőt is, hozzá való filmekkel; valamint papírszínházzal is rendelkezünk. A nagyobb gyerekek a számítógépeken kívül társasjátékokkal játszhatnak, a felnőtt lakosság számára pedig rendszeresen tartunk teadélutánt. Aki sportolni szeretne, a sporttelepen lehetősége van kül- és beltéren egyaránt. Kultúrházunk is színes programokkal várja a kikapcsolódni vágyókat.
A község szántókkal, legelőkkel, erdőkkel, szőlőkkel körülvett tájba illeszkedik, ahol a természetjárók minden évszakban megtalálhatják e dimbes-dombos vidék szépségeit. A vadászok számára is tartogatnak ezek a területek szép vadakat, és hamarosan a halastó is rendelkezésre áll majd a horgászok számára. A falu határában, dél-keleti irányban fekszik a 76 hektáros vízfelületű tó, ami kialakítása óta, lassan 10 éve, gazdasági tóként üzemel. Az édesvízi halak mellett páratlan élő-és madárvilággal büszkélkedhet, többfajta védett madár fészkel a környékén.
Nevezetességek:
A barokk stílusú templom 1722-ben épült Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére. Többszöri restaurálás után ma is látható formáját 1828-ban nyerte el. A templom műemléki védelem alatt áll, az itt található kálváriát a hagyomány szerint Nádassy Imre ajándékozta a falunak, mely egyedülálló a régióban. A keresztutat ábrázoló, 14 stációból álló domborművek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A hajdan itt birtokos Nádassyak síremlékét is őrzi a település.
1890 körül épült a Nádassy-Mattyasovszky kastély, az északi kastélyt 1863-64-ben építették. A kastélyban ma pszichiátriai gondozottakat ápolnak. A kastélyt egy 20 holdas arborétum veszi körül, mely természetvédelmi terület. Az arborétum védett, de nyitva áll a látogathatók előtt.
A község főterén elhelyezkedő szoborkertben kereszt, I. és II. világháborús emlékmű, valamint egy Zsolnay huszárszobor található, melyet az ’56-os emlékévben felújíttatott az önkormányzat.
Hajdan jelentős volt a bortermelés, több pince is fúródik a domb mélyébe, a Pécs-Mecseki Borút része a település. A hagyomány szerint Vörösmarty Mihály az egyik pince ajtajára véste nevét.
Az uradalmi borospincéből az önkormányzat egy rendezvénytermet alakított ki.